20.rész. Boldog Karácsony? /1. rész/

És ittvagyok ! Megszületett a friss rész, ami szerintem különleges, mert írótársam, Melissza segítségével hoztam létre!!!
Megjegyzésektől ne kíméljetek!!! Köszönöm ! :)x

ZENE

Taxiba ültünk, és pár perc alatt már otthon is voltunk. Betty nyitott ajtót. Bár ne tette volna.
Zayn várt ott. Rám. Elkezdte énekelni a Little Things - et. Jól tudta, hogy elsírom magam. Ott álltam, és vártam, hogy befejezze a dalt. Megállíthattam volna, de nem tettem. Bárcsak tudnám miért...
-Szeretlek Alex! - jött egyre közelebb a dal befejeztével
Nem hagyta, hogy válaszoljak neki. Ajkait szorosan az enyémre tapasztotta. Soha nem csókolt még ilyen szenvedélyesen.
Csókja sosem volt még ilyen édes, sosem volt még ilyen vágyakozó. Sosem volt még ilyen szerelmes.
-Menj el. - mondtam elhalkulva
Könnyeim patakzottak, sírtam. Nem tudtam mást tenni.
-De Alex ..
-Menj el, kérlek. - hangom csöndes volt
Lehajtotta a fejét, egy könnycsepp végigfolyt az arcán, majd elindult az emelet felé.
Körülbelül öt perc elteltével a hatalmas bőröndjével tért vissza.
-Fél óra múlva indul a gépem. - mondta, és már itt sem volt
Annyira fájt. Olyan rossz volt. Vágyom az ölelésére, vágyom a csókjaira, vágyom rá.

-----------

A napok teltek. A többiek ma utaznak vissza Londonba. Bettyt négy teljes napon keresztül győzködtem, hogy jól leszek, utazzon vissza. Hallani sem akart róla, nagyon nehezen, nem is tudom hogy, de sikerült rávegyem az utazásra.
Ashley- vel és Dawsone- al kikísértük őket a reptérre.
-Kérlek, gyere velem! - Betty szinte sírt
-Nem. Sajnálom, nem lehet. - bíztatóan mosolyogtam rá, majd szorosan magamhoz öleltem
-Nagyon szeretlek. - szorított
-Én is, de még találkozunk.
Könnyes szemekkel megcélozta a repülőt. Rossz volt látni, hogy elmegy. Olyan érzés, mintha a szívemből egy hatalmas darab csak úgy elsétált volna. Borzasztó.
Ez a lány, aki mindig mellettem állt, aki mindig velem volt, aki mindig támogatott, most elment. Elment, és nem tudom mikor látom legközelebb. Persze skype- on beszélgetünk, de az nem olyan, mintha itt lenne velem, nem olyan, mintha itt vigyorogna és hülyéskedne, hogy felvidítson.
-Lányok, holnap Karácsony! - vigyorgott Ashley
-Ugye nálam tartjuk? - kérdeztem
-Persze! Menjünk keresni fát. - sietett Daws
Sok keresgélés után megtaláltuk a tökéletes fenyőt. Nagy volt, de befért a házba. Dús volt a lombozata, egyszóval tökéletes.
-Nem fér be! - ordított Ash
-Muszáj neki! - tolta Daws
-Tül szűk a hely! - toltam erősebben
Talán "kicsit" nagy a fa. Vagy csak összement az ajtó, nem tudom.
-Áúúú !! - sikított fel Dawsone
-Mivan? - néztem rá kérdően - Inkább told a fát !
-Hákuna - mátáátááá !!! Milyen gyonyörű szó ! - kezdett el énekelni Ash
-Te beteg állat !!! - nevettem
-Szerintetek mit fog hozni a Jézuska? - emelgette a szemöldökét Ashley
-Te biztosan szívtál valamit !
-Aha , aha, aha, aha, AAAAAHHHHHH !!!! - nyögött egyet Ash amikor beestünk a fával a nappaliba
-Nehéz szülés? - nevetett Daws
-Szerintem csak nyögött egyet. Niallnak tetszene. - kacsintottam Ash - re
-Hoppá, lebuktam ! - nevetett
-Netezzünk ! - ötletetelt Daws
-ASK.FM !!!! - futottam a laptopom felé
-Te is szívtál? - nézett rám Daws
-Csak levegőt, de abból túl sokat.. - küldtem neki egy puszit
-Ezt most szívod vissza !! - iramodott meg felém
-Úgysem kapsz el, bibibí ! - nyújtottam ki a nyelvem, majd elkezdtem futni
Szaladgáltunk a házban jobbra - balra, fel - le, össze - vissza, mígnem feladtam.
-Jólvan, nyertél ! - fújtam ki a levegőt
-Jó volt a műsor! - nevetett Ash
A kezében egy tál popcorn volt, biztos jól szórakozott, amíg én a belemet is kifutottam.
-Szerintem menjünk, feküdjünk le, és reggel majd feldíszítjük a fát. - intett le minket Dawsone
-IGENIS KAPITÁNY !!!! -szalutáltunk egyszerre Ashley - vel
-Ha nem lennétek a barátaim, már rég letagadtalak volna titeket.
-Mi is szeretünk ! - ugrottunk rá egyszerre
-A vesééééém !!!! - sikított fel
-Jóéjt! - szaladtunk fel a lépcsőn
Dawsone veszélyes, de egyben vicces is.
Bedőltem az ágyamba, és hamar elaludtam.

------

-Eltört a piros dísz ! - visított Ash
-Te szerencsétlen ! Takarítsd fel ! - parancsoltam
-Höhh, mint egy főnök asszony. - morgolódott
Elment a seprűért és föltakarította az összeört dísz maradványait. Vicces volt, ahogy bénázott a seprűvel.
-Olyan vagy, mint aki el akar repülni ! - vihogott Daws
-Óóóóóóó Bibi Blogsberg !!!! - szaladt körbe - körbe a seprűvel
 Sokáig tartott amíg feldíszítettük a fát, de megérte. A szivárvány színeiben pompázott, gyönyörű volt.

----

Épp a pizzára vártunk, amit körülbelül egy órája rendeltünk amikor csengettek.
-Végre itt a pizza! - csapta össze tenyerit Ash
Megforgattam a szemeimet, és lassan odavonszoltam magam az ajtóhoz. Lassan kinyitottam, a pizzafutárra számítva, de igencsak meglepett a látvány.
Szemei kisírtak voltak, arca komor és bús. Amikor meglátott egy hatalmas vigyor terült szét a fején és szó szerint a nyakamba ugrott. Jóvolt újra látni, bár alig egy napja ment el.
-Sosem hagylak magadra. - szorított magához