15.rész. Vége ...

Meghoztam az új részt. Nagyon örültem az előzőnél a hozzászólásoknak és a TETSZIK - eknek. Köszönöm szépen ! Ajánlom figyelmetekbe a másik blogom, még csak az első rész van fent de kérlek iratkozzatok fel és hagyjatok megjegyzést : http://itsnotjustadreamitsthetruth.blogspot.ro/ KÖSZÖNÖM !!
U.i. : írjatok megjegyzést ha tetszett !! :)


*Alex szemszöge*

Reggel felkeltem, és úgy éreztem, hogy szét szakad a fejem. Lementem a konyhába keresni valami fájdalomcsillapítót, de megdöbbentett amit láttam. Betty ült a konyhapulton és könnyivel a földet áztatta.
-Mi a baj? - aggodalmaskodotam
-S....Semmi . -szipogott
-Ne hazudj .
-Csak .. összekapunk Harryvel, semmi komoly. - próbálta kimagyarázni magát
Szorosan megöleltem, nem tehettem mást. Úgy is kibékülnek, meg amúgy is ilyen helyzetben nem igazán lehet mit mondani. Bevettem egy gyógyszert majd visszamentem és bedőltem az ágyba. Nem vagyok valami jól .

*Betty szemszöge*

Már megint, a rohadt életbe, már megint hazudtam neki ! Ha tudná, hogy miatta sírok, hogy féltem őt. Ha tudná, hogy azért sírok mert egy kétszínű dög a pasija .
-Mi a baj szívem ? - jött be Harry a konyhába
-Semmi, ha Alex kérdezi, összevesztünk de semmi komoly, jó?
-Betty, miért hazudnék neki?
-Kérlek, bízz bennem. Csak mondd, hogy egy kicsit összekaptunk, de minden rendben. Nem mondhatom el, hogy mi a baj. Idővel úgyis minden kiderül.
-Nem tetszik ez nekem, nem tetszik, hogy ilyen vagy mostanában. Titkolsz valamit.
-Nem az én titkom. Én csak próbálom megvédeni a legjobb barátnőmet. Kélek, könyörgöm ... bízz bennem !
-Nem adtál rá okot, hogy ne bízzak ... szeretlek Betty  - majd szorosan megölelt
-Én is Hazz. -viszonoztam az ölelését
Mégis hogy mondhatnám el neki hogy az egyik legjobb barátja egy fafejű tuskó? Mégis, hogy mondhatnám el neki, hogy Zayn Perriet szereti? Kikészít ez a helyzet.

*Alex szemszöge*

Újra ez az álom. Megint a híd, a csönd, a magány, a sötét. Sosem voltam jóban a sötétséggel, de ez az álom .. mindíg úgy mutatta be a sötétséget, mint valami nyugtató dolgot. Igen. Megnyugtatott és ezt valamilyen szinten élveztem is. Furcsa ...
Amikor felkeltem már délután két óra volt. A fejem már nem fájt, kimondottan jól voltam és szokatlanul vidám.
-Ébresztőőőőő !!!! - ugrott rám Danielle és Eleanor
-Ébren vagyok, na !
-Mutasd meg nekünk a várost !!!! Már két napja itt vagyunk de még  a McDonald's - ig sem jutottunk el. - bökdösött El
-Elmehetnénk vásárolni, vagy sétálni. Nem tudom, csak menjünk ! - vigyorgott Danielle
-Valakinek jó éjszakája volt. - húztam az agyát
-Igazából ... nem, csak jó kedvem van ! - nyújtotta ki a nyelvét
-Jólvan, elkészülök és mehetünk. Addig vegyétek rá Bettyt, hogy jöjjön ő is.
-Ránk vár. - mondta El majd kimentek a szobámból
Gyorsan letusoltam, felöltöztem és rohantam le a lányokhoz. Sétáltunk a városban, bejártuk a parkokat majd elmentünk meginni egy kávét.
Körülbelül 6 - 7 óra volt, amikor hazaértünk. Felmentem a szobámba de az ajtóban megálltam, és hallgatóztam. Tudom nem szép dolog, de amit hallottam az még rosszabb volt.

innen olvasd zenével

"-Perrie .. ne tedd le, biztonságban vagyok. Alex elment a városba a lányokkal. Szeretlek, fogd már fel.
-Zayn .. Alexel vagy. Elfogadtam. Kérlek, ne nehezítsd meg. Rossz nélküled, pusztító érzés, de beletörődtem.
-Már nem sokáig lesz velem. Elhagyom, csak szeress !"

Ennyit hallottam. Benyitottam a szobába és egy hatalmas pofont lekevertem Zaynnek. Majd hátat fordítottam és kiszaladtam a házból. Összetörtem. Nem hittem volna, hogy Ő ilyen. Kihasznált, az életemmé vált és most nincs semmim.
Bementem a közeli közértbe és megvettem azt, amit évek óta nem használtam. Nem gondolkoztam. Zokogva indultam el a város másik végében lévő hídhoz. Igen .. AHHOZ A hídhoz.

*Zayn szemszöge*

-Mi történt? - kérdezte aggódva Betty a nappaliban, miután lerohantam Alex után
-Rájött. - nyögtem ki
-Te barom, én megmondtam. Egy utolsó, aljas kétszínű, önző köcsög vagy ! - pofozott fel, majd kirohant a házból
Ezt enyhén szólva elbasztam.

*Betty szemszöge*

Hol lehet Alex? Hova mehetett? Mit akar csinálni? Ilyenkor nem gondolkozik. Összetört és nem tudja mit csinál. Felhívom ...Van egy twitter értesítésem, Alex twittelt valamit. "Egyszer mindennek VÉGE." - olvastam a mondatod. Lefagytam. Nem tudtam másra gondolni, csak arra hogy valami sötét sikátorban fekszik és .. NEM !! Nagyon is jólvan .. Remélem.
Ekkor eszembe jutott. Az álma... A HÍD. Istenem csak ne engedd, hogy kárt tegyen magába !!

*Alex szemszöge*

Könnyes szemekkel borultam térdre a város kihalt szegletében. Ott voltam az elhagyatott hídon és gondolkoztam. Hol rontottam el? Ekkor elgondolkoztam .. Nem csak Zayn titkolózott az utóbbi időben, hanem... Betty is. Tehát ő is tudta, és engedte, hogy a vesztembe rohanjak. Elárulva, egyedül érzem magam. Ám ez a kín és szenvedés már nem tart soká .. Előkotortam a táskámból a frissen vett pengét. Az öngyújtómmal felforrósítottam majd hozzányomtam az érzékeny bőrhöz a csuklómon. A fájdalom majd fel falt, de egy kis idő után már nem is éreztem. A szívemben lévő fájdalom sokkal hatalmasabb volt, mint egy kis vágás. Szinte felfalt. Kínzott, és hamarosan meg fog ölni.
Vettem egy hatalmas levegőt, felálltam és a híd széléhez mentem. A vér végigcsorgott a csuklómból eredve a tenyeremen át. Lepillantottam. Pontosan mint az álmomban. A víz hullámzott és a sötétség uralkodott. Felkészültem az ugrásra, de valami zajra lettem figyelmes.
-Alex !!!!! Ne !!! ALEEEEEX  !!!!!!!!! - ordított zokogva Betty
De már túl késő volt. A víz mélyébe vetettem magam.