13.rész. Totálisan belezúgtam...

Meghoztam az új részt!! Az előzőre kevesebb 'tetszik' és kevesebb megjegyzés érkezett. :( De nem baj! Itt vagyok friss résszel. Ez a rész inkább a Harry - Betty féle párosról fog szólni de a végén lesz egy Alex - Zayn beszélgetés is, ami remélhetőleg meg fog lepni titeket!! Amúgy a Harry - Betty párosnak milyen 'közös nevet' adnátok? Na és a Zayn - Alex párosnak ?

*Alex szemszöge*

A focimeccs után Ashleynek és Dawsonenak töri óra volt a következő.
-Mindig aludtam törin. - jelentette ki Zayn
-Én is! - nevettem - megkérem, hogy engedjen be órára. Jófej a tanár.
Elmentem beszélni a tanárúrral, aki kissé nehezen de belement, hogy leghátul húzzuk meg magunkat.
Valamiért úgy helyezkedtünk el, hogy a hármas padokban én Zayn és Betty közé kerültem. Dawsone pedig Louis és Harry közé ült. Liam, Niall és Ashley pedig egy másik padban nyomorogtak.
-Mi történt? - suttogtam Betty fülébe mikor senki sem figyelt
-Semmi.. Valamiért nem kerültünk egymás mellé. - mondta szomorkásan, de a hangjában a düh volt megfigyelhető.
Nem szóltam semmit, csak észrevétlenül magamhoz szorítottam, majd mikor észrevettem, hogy kicsit lenyugodott elaludtam. Igen, történelem óra kellős közepén.

innen olvasd zenével!

*Betty szemszöge*

Alex elaludt, én pedig végig Harry-t és Daws-t figyeltem. Olyan jól elvoltak, halkan nevetgéltek, sőt még telefonszámot is cseréltek. Harry tudja, hogy milyen vagyok, hogy akár neki is megyek annak, aki hozzányúl ahoz ami az ENYÉM!!!!
Kicsengetéskor oldalbaböktem Alexet, hogy keljen fel, majd szótlanul kiviharoztam a teremből. Nem érdekelt senki, és semmi. Nem akartam látni senkit, főleg Harryt nem. Egyenesen a mosdó felé vettem az irányt. Becsaptam magam mögött a sötétbarna ajtót és a könnyeim kezdtek el potyogni  fehér márványcsempére. Ekkor berontott az az ember az ajtón, akire abban a percben rohadtul nem voltam kíváncsi.

*Harry szemszöge*

Kicsöngettek. Milyen furcsa ezt kimondani. Milyen furcsa volt újra az iskolapadban ülni. Furcsa, bizar érzés volt.
Amikor felálltam a székről Betty már seholsem volt. Igazából nem is figyeltem, hogy mit csinál az órán mivel Dawsal és Louisal beszélgettünk. A francba, hát ez a baja. Dawsone. Lehet, hogy látta amikor számot cseréltünk? Hisz Alex száma is megvan, mégsem akadt ki. Dawsone is ugyan olyan barátja mint Alex, vagy mégsem?
-Alex, hol van Betty? - kérdeztem kétségbeesetten
-Mosdóban keresd, bár nem hiszem, hogy kíváncsi rád. - mondta flegmán
-Ezt elbasztam. - morgolódtam halkan, majd elindultam a női mosdó felé
Az ajtó előtt megálltam. Megtorpantam. Bámultam a hatalmas sötétbarna fából készült ajtót és gondolkoztam. Miért nem bízik bennem? Lehet, hogy nem Dawsone mellé kellett volna ülnöm, hanem mellé, de értse meg, hogy törődnöm kell a rajongóimmal.
Erőt vettem magamon és benyitottam. A látvány, ami fogadott teljesen meglepett. Szomorú arcáról a hatalmas könnycseppek hullottak a földre. Szemei vörösek voltak a sírástól és a sminkje is lekenődött, de mégis.. talán most volt a leggyönyörűbb. Az arcomra egy nagyon halvány mosoly rajzolódott és elkezdtem neki énekelni a Little Thingset. Egy enyhe mosolyt villantott felém majd ismét a földet nézte és hullajtotta a könnyeit.
-Ennyire megbántottalak? - bánkódtam.
Tényleg nem állt szándékomban. Nem gondoltam volna, hogy ennyire kiborul.
-Nem.. Harry. - szipogott - Csak én ezt máshogy élem meg. Nem volt olyan nagy dolog.. de tudod, én .. öhmm ..mindegy. A lényeg, hogy azért viselkedtem így mert ... Harry olyan nehéz ezt kimondani! - hajtotta le ismét a fejét.
-Mit akarsz mondani ? - azt hiszem sejtem, és ha ígyvan, akkor nem tudok mást mondani neki, csak azt, hogy én is ugyanígy érzek iránta, de féltem elmondani neki.
-Mindegy, - vett egy nagy levegőt - menjünk.
-Nem. Addig nem hagyom el a női mosdó területét amíg el nem mondod!
-Khmm!! - hallottam egy ismeretlen női hangot - Elnézést fiatalember, de ez a női mosdó.
-Igen, az pedig egy tükör, az pedig egy wc fülke, az pedig az ajtó és ki lehet innen menni. - lettem hirtelen indulatos
A nő felháborodottan megfordult és kirohant a mellékhelységből.
-Szóval, mit akartál mondani ? - fordultam Betty felé
-Semmit. - kerülte a tekintetemet
-Betty!
Felállt a hideg csempéről, mélyen a szemembe nézett majd egy hosszas csókot nyomott az ajkaimra.
-Totálisan belédzúgtam, Harry Styles.
Elmosolyodtam. Nem tudtam mit szólni, de ugyanígy vagyok ezzel én is. Betty Tompshon a fő lételemem!
-Én is beléd. - húztam közel magamhoz
Egyszerűen nem tudtam mást mondani. Mintha egy álom vált volna valóra.

---------------

*Alex szemszöge*

-Hogy reagált, amikor elmondtad neki? - kérdeztem Bettyt a wc-ben történtekről otthon
-Szorosan odahúzott magához és elmondta, hogy õ is. - nagyot sóhajtottam
Ekkor eszembe jutott a sok szép emlék Zaynnel. Az éjszakákba nyúló beszélgetéseink, a sok gyenge vicc, amiken nevettem, az együttlétek, a 'szeretlek' - ek. A 'szeretlek' - ek amik sosem voltak szerelmesek. Félek. Félek attól, hogy hogyan reagálna ha elmondanám neki mit érzek iránta. És ha elutasít? De.. akkor nem lett volna velem hat hónapon keresztül. Rettegek a visszautasítástól. Rettegek attól, hogy elhagy. Rettegek attól, hogy elmondjam neki, totálisan belezúgtam.

--------------

*Harry szemszöge*

Figyelem az apró, törékeny testét, ahogy itt járkál előttem egy szál melltartóban és egy " alig ha tangában".
Sosem volt szégyenlős, tudja, hogy azt nem szeretem, de ugyanakkor sosem volt még az enyém úgy. Hat hónap. Hat teljes hónap vele, és semmi szex. Igaz, egyszer majdnem, de aztán végül mégsem történt semmi. Tudom, hogy egy kapcsolatban nem ez a legfontosabb de Istenem. Férfiból vagyok.
-Harry.. - nézett felém
-Hmmm?
-Azt hiszem, már nem félek.
Amikor ezt kimondta egy férfias morgás hagyta el a számat és az alsó ajkamba haraptam, mire ő felkuncogott.
Lassan, bizonytalanul elindult felém az ágyra. Vággyal teli szemekkel figyeltem minden egyes mozdulatát. Betty elkezdett hevesen csókolni, majd fordítottam a helyzetünkön és én kerültem fölülre. Hol az arcát, nyakát csókoltam, hol a száját. Időközben lehámozta rólam a pólómat és a nadrágomat is. Lassan kikapcsoltam a melltartóját, és levettem róla a bugyiját. Ha tudná, hogy milyen gyönyörű..
Lassan kezdtem el vonaglani a testén. Száját elhagyta egy - egy kisebb sóhaj. Nem siettem el egy mozdulatomat sem. Azt akartam, hogy minden tökéletes legyen, és élvezze.
Valamikor hajnalban mind a ketten elaludtunk.

*Alex szemszöge*

Reggel felkeltem és lementem a nappaliba. Csak Zayn ült a TV előtt és kapcsolgatta a csatornákat. Talán most jött el az idő. De mostanában olyan mintha nem is lennénk egy pár, mintha már nem érezne semmit irántam.. Titkolózik de ennek ellenére is imádom.
-Jóreggelt! - köszöntem
-Szia! - mosolygott rám azzal a szexi mosolyával
-Zayn.. beszélhetnénk? - kérdeztem zavarodottan
-Persze!
-Haragszol rám?
-Dehogyis, miért haragudnék ? - lepődött meg
-Nem tudom. - hajtottam le a fejem
-Gyere, bújj ide! Tudod, hogy szeretlek! - majd szorosan megölelt
-Én is szeretlek Zayn.. csak én.. én már jobban! - vettem egy nagy levegőt - Én... szerelmes vagyok beléd Zayn Jawadd Malik.
-Alex.. én.. - habozott - én is! - nyögte ki végül
Hazudott. Érzem, hogy hazudott. Bár tudnám miért...