10.rész.Örökké!.. /part 2/

Tudom tegnapra ígértem, de nem volt időm, nem volt ihletem és még sorolhatnám :(  .. szóval bocsánat :/ Puszi. :* ♥


ZENE

-Mit akarsz? - ordítottam a zokogás határán
-Majd meglátod! - mondta ördögien
Eljött ez a pillanat. Rettegek. Előtörtek a régi emlékek. Régen boldogok voltunk együtt, most meg ki akar nyírni. Szép, mit ne mondjak. Az eltöltött idő feledhetetlen. Az érintései, a csókjai, a szeretete, a kék szemei. Érintésétől testem csak úgy tüzelt. Azt hittem, hogy szeretem őt. De tévedtem. Igaz, megbolondított, mikor villantott egy 1000 wattos mosolyt, vagy mélyen a szemembe nézett, de nem. Ez nem volt szerelem. Ez csak egy mámor volt. Sosem szerettem őt úgy, ahogy most Zaynt. Ha meghallom a nevét hátamon a hideg futkos, szívem majd kiugrik a helyéről. Amikor meglátom a hasamban pillangók röpdösnek és szemeim csillognak, akaratlanul is mosolyra húzódik a szám. Amikor megérint kiráz a hideg és lábaim megremegnek. Ez tényleg szerelem.
-Félek. - szipogott Betty
-Én is. - könnyeztem
Nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy ma meghalok. Zayn szorosan átölelt, hogy nyugodjak meg. Egy csomó godzilla körbejárt és összegyűjtötte a telefonokat. Segítséget nem tudunk kérni, elengedni nem fognak minket. Mit ártottam én Brandonnak, hogy most ezt teszi velem?
-Alex! - mondta Ő - Te most velem jössz!
-Nem! - tiltakozott Zayn
-Nem akarod, hogy meghaljon! - mondta
-Előbb halok meg én! - mondta hangosodó hangon Zayn
Lassan felálltam és elindultam. Zayn kezét lassan elengedtem és egy könnycsepp csordult le az arcomról. Zayn megpróbált visszatartani, de amint meglátta, hogy ez nem megy ő sem bírta tovább. Könnyei patakban hullottak a padlóra. Megsajnáltam, de nem tehettem semmit. Betty összeomlott, mint ahogy a többiek is. Ez csak az én hibám.

*Betty szemszöge*

Alex felállt majd besétált Brandonnal a raktárba. Sosem bírtam azt a csávót,akkor sem amikor jártak. Miért teszi ezt vele? Velünk? Emlékszem amikor megismertem. Bunkó és szemét volt. Mint egy csöves.

"Csá! - köszönt nekem egy fiú Alex oldalán
-Alex, ki ez? - néztem rá furcsán
-A pasija vagyok, tán csak nem baj? - bunkóskodott
-Hát ha nem csámcsognál a rágóddal a képembe talán nem lenne az, na meg ha tudnál normálisan köszönni, és nem úgy viselkednél mint egy csöves, talán még el is fogadnálak! - hordtam le majd hátat fordítottam és elindultam
Hallottam, ahogy Alex elbúcsúzik tőle és utánam szalad. Nem szólt egy szót sem csak jött mellettem szótlanul, szomorúan.
-Alex. - szóltam hozzá
-Hmm? - nézett rám
-Nézd, én nem szólok bele, de ez a srác egy tapló köcsög. A viselkedése, a kinézete. Ennél jobbat érdemelsz!"

Rég volt már, de nem változott semmit.


*Alex szemszöge*

-Miért csinálod ezt Brandon? - kérdeztem tőle a raktárban
-Nem tudom. - mondta elhalkulva
-Miért jó ez neked? - tettem fel egy újabb kérdést
-Nem jó, csak..
-Csak?
-Hiányzol! Vissza akarlak kapni!
-Így? Minek kell 100 embert fogva tartani miattam? Nem kéne ezt csináld. Nem fogsz visszakapni. Én már mást szeretek.
-Alex! Hiányzol! Fogd fel! Nem bírom látni, hogy mással vagy. Kellesz! Kellenek a csókjaid, a mosolyod ami miattam keletkezik. Hiányzik az, hogy mellettem legyél nap, mint nap. Minden órában, percben, másodpercben, örökkön - örökké! - mondta majd elkezdett közeledni felém ezzel megpróbálva a lehetetlent
-NEM! - állítottam le - Nem fogsz megcsókolni, nem leszek a tiéd, nem fogsz mellettem lenni. Sajnálom! Nem érdekel, ha engem megölsz, de kérlek, a barátaimat és..és ŐT engedd el. Könyörgöm! - hullajtottam néhány könnycseppet
-Megölni? Bolond vagy? Téged? Soha! Előbb magamat, mint téged. Egyszerűen nem lennék rá képes. Nem. Soha.
-Miért kellet tönkretedd a legjobb barátnőm szülinapját?
-Én... én nem akartam. - hajtotta le a fejét
Én már semmit sem értek.


*Betty szemszöge*

Alex elment 'beszélni' Brandonnal, én pedig elkezdtem nézni az ajándékaimat. Louistól és Eleanortól kaptam "pár" csíkos felsõt és répás ágyneműt, mondom ok .
Nagyon aranyosak, hogy gondoltak rám, de azért ezt nem kellet volna. Majd ha lesz rá esélyem viszonozom nekik.
Liamtől megkaptam DVD-n a Toy Story összes részét. Mindenképp közösen fogjuk megnézni, ha lesz rá esélyünk.
Nialltól megkaptam Justin Bieber összes albumát dedikálva! Nagyon aranyos volt. Ahogy odajött és azt mondta : "Nem nagy valami, de szívből jött, és ... és .. áhh mindegy. Boldog Szülinapot!" - majd megölelt. Zayntől kaptam "néhány" ékszert. Gondolom Alex mesélt neki arról, hogy mikre is vágyom igazán.

Teljesen az én stílusom, és annyira áwwwwh!
Biztos Alex műve! Danielle pedig egy nyakláncot csináltatott nekem. Egyszerűen csodálatos. Szív alakú és Nagy - Britannia zászlaja van rajta. Mivel kinyitható ezért a belsejébe beletett egy közös képet ezzel a felirattal : "FOREVER" Nagy mosolyra húzódott a szám. Mind annyira gyönyörű és kedves, amiket kaptam.

És ekkor elkezdtem lapozgatni az albumot, amit a szeretett "testvéremtől" kaptam. Tele volt régi képekkel és egy - egy rövidebb hozzászólással.

"Mert DJ is voltál 2009 - ben."

"Mert itt még 13 évesek voltunk!"

"A felejthetetlen 18. szülinapod, amire nem emlékszünk!"♥

"Mert te voltál vöröses barna is!:))"

"Csak a bolondok élvezik igazán az életet"

"Soha nem voltunk normálisak, talán ezért szeretjük egymást ennyire!♥"

"Régi szép idők, amiket sosem felejtünk el."

"Szeretlek ,mert bolond vagy, szeretlek mert cuki vagy, szeretlek mert VAGY NEKEM!"

"Drága Betty! Ha ezt olvasod, elértél az album utolsó lapjára. Ezek a képek csak apró - apró részletek a közös életünk egy-egy napjából. Mindíg velem voltál jóban - rosszban, happyben - depiben, lazán, faszán DE IGAZÁN!! Ne feledd, a kép hallgat, az emlék mesél!! Szeretlek te mókus! :* Mindig veled leszek, mindig számíthatsz rám!!! ÖRÖKKÉ!!!!!"...